Wittinghoff Tamás: Az oktatási intézményeket az új köznevelési törvénnyel egy tollvonással elveszik az önkormányzatoktól

Budaörs polgármesterével 2012.01.26-án a Klubrádióban Kuncze Gábor beszélgetett. Itt olvasható a teljes interjú leírata.



Kuncze Gábor (műsorvezető): - Ismét témát váltunk, merthogy vonalban van Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere. Szervusz, jó reggelt vagy jó napot!


Wittinghoff Tamás (polgármester, Budaörs): - Szervusz! Köszöntöm a hallgatókat!


Műsorvezető: - Wittinghoff Tamás azért telefonon jelentkezik, mert beleszaladt az influenzába és súlyosan lebetegedett. Köszönöm szépen, hogy ennek ellenére rendelkezésünkre állsz.


Wittinghoff Tamás: - Örömmel.


Műsorvezető: - Budaörs most szerepel a hírekben, erre azonban majd a járások kapcsán ugye vissza szeretnék térni, de ha már ilyen szépen összejöttünk, akkor beszéljünk egy kicsit az önkormányzati rendszerről is. Én szerintem a hírekben meglehetősen háttérbe szorult, pedig folyamatosan nagy változások lesznek a következő évben, illetve ebben az évben és még a hátralévő két évben és hát azt gondolom, hogy az emberek túl sokat erről nem tudnak, pedig nagyon nagyon érinti őket.


Wittinghoff Tamás: - Attól félek, hogy nemcsak az emberek, hanem talán még az érintettek is viszonylag csak egy zűrzavart látnak. Ugye itt az év vége felé nagy törvényhozási dömpingben elfogadták az önkormányzati törvényt, a köznevelési törvényt, most a járásokkal kapcsolatban vannak elég nagy viták és tanácstalanság. És hát hozzáteszem azt is, hogy ahogy jelezted, most egyszerre két törvény is életben van, a régi önkormányzati törvény, az új, aztán az majd szépen lassan életbe lépteti a különböző elemeit. És persze ehhez hozzáteszem azt is, hogy az úgynevezett Sztálinista alkotmánynak nevezett bizonyos rendelkezéseket addig a kormány fenntartja, ameddig ez az érdeke, például ugye a vagyon einstandnál. Szóval nagyon kaotikus a kép, ember legyen a talpán, aki akár csak papírból átlátja.


Műsorvezető: - Próbáljunk éppen ezért kicsit közelebb menni a témához, néhány dolgot kiragadnék, ami jelentős változás a korábbiakhoz képest. Ugye van egy olyan tétel, hogy az önkormányzatok nagyon eladósodtak, mostantól tehát pelenkázni kell őket, előzetes engedéllyel lehet hitelt felvenni.


Wittinghoff Tamás: - Igen. Hát ugye ez az idén, ugye 2012. január 1-től két dolog lép életbe, az egyik az önkormányzatok vagyonára vonatkozik, a másik pedig a gazdálkodásra. Ugye ezt nagyjából úgy lehetne összefoglalni, hogy a helyzetünk az bizonytalan, mondjuk mint a kutya vacsorája, cserébe viszont rövid pórázon tartanak bennünket. Abban van egyébként ráció, hogy némely, hát abban nincs ráció, hogy felelőtlenül gazdálkodtak, hanem hogy ezt igyekeznek szabályozni. Csak én azt nem egészen értem, hogyha egy normális szabályozás életbe lép, nevezetesen az, hogy egy adott költségvetési évben egy önkormányzat mennyit fordíthat az adósságainak a törlesztésére és ez milyen arányban állhat a saját bevételeivel, ugye ezt szabályozza a törvény, akkor miért kell a hitelfelvételhez engedélyt kérnie és hogy ezt miért a kormány engedélyezi. Mondjuk hogyha egy jóval alacsonyabb mértékben is próbál hitelt fölvenni akkor ez miért szükséges, ha egyébként meg olyan szigorú, egyébként a kormányhivatalokon keresztül az ellenőrzés, merthogy az meg nagyon szigorú.


Műsorvezető: - De és ráadásul az a kérdés is felmerül, hogy normatívak-e a szabályok vagy pedig a kormány mérlegelhet és azt mondja, hogy ennek az önkormányzatoknak megadom a hitelfelvételhez az engedélyt, mert az hozzám közel áll, ennek meg nem, mert az meg tőlem távol áll.


Wittinghoff Tamás: - Hát ugye ez merül fel az emberben, sok már törvénnyel kapcsolatban is. erre próbáltam utalni, hogyha normatív módon szabályozza a törvény, akkor miért kell hozzá külön engedély. Ha nem normatív módon szabályozott, tehát a törvénytől eltérően jár el egy önkormányzat, akkor annak meg kell a szankcióját határozni a törvényben, de hogy ehhez külön, előzetes kormányzati hozzájárulás kelljen, hát azt én is eléggé furcsának tartom.


Műsorvezető: - Most akkor valamit te csinálsz, amit abba kellene hagynod, mert hol elhalkul, hol felerősödik a telefonvonal.


Wittinghoff Tamás: - Én egyhelyben ülök, de lehet, hogy így most jobb?


Műsorvezető: - Most például jó.


Wittinghoff Tamás: - Jó, akkor igyekszem nem mozogni.


Műsorvezető: - Ráadásul, ha jól látom a szabályozást, akkor a hitelfelvételi engedélykérelem az a kezességvállalásokra nem vonatkozik, vagyis az önkormányzat nem kér hitelt, majd fölvesz hitelt a vízmű az önkormányzat kezességvállalása mellett, aztán amikor fizetni kell, hát majd fizet az önkormányzat.


Wittinghoff Tamás: - Ez így van, ugyanakkor ebbe a bizonyos saját bevételeinknek az 50 százalékáig adósíthatja el magát, tehát hogy a kötelezettségei már hitelfelvétel kapcsán ezt nem haladhatják meg, ebben már beleértendő a kezességvállalás is.


Műsorvezető: - Értem. Na most énnekem jobban tetszik a vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályozás, mert itt törvénnyel az állam kijelölhet egy szervet, amelyik az önkormányzat vagyonát kezeli akár, még akkor is, hogyha egyébként az önkormányzat erre képes lenne és ráadásul még térítésmentesen viheti. Ilyen korábban nem volt.


Wittinghoff Tamás: - És pályáztatni sem kell és ugye hát ki tudja, hogy ezek a cégek milyenek lehetnek. De hát láttunk mi ennél érdekesebb történetet is, mondjuk a cégkijelölésen túl, hogy az önkormányzati vagyonnal mi történhet. Én speciel itt a megyékre gondolok most, ugye emlékszünk arra, te egészen biztosan, hogy ugye a Szent Istváni megyerendszerért kivont karddal küzdött annak idején a jelenlegi kormánytöbbséget adó Fidesz, majd az elmúlt évben mindenki nagy megdöbbenésére tökéletesen kiürítette, a megyének minden funkcióját elvette. De ez nem volt elég, megállapodást kötöttek a megyei elnökkel gyakorlatilag a megyei vagyonról, egyébként szerintem törvényi felhatalmazás és közgyűlési felhatalmazás nélkül írtak alá megállapodást, majd persze ezt visszamenőleg korrigálták. És ugye most az alaptörvény ugyan már úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati vagyon az szent és sérthetetlen, de addig most az alkotmány korábbi rendelkezésének a módosítása, amiben azt határozták meg, hogy állami vagy helyi önkormányzat részére történhet ingyenes átadás, az még életben van két évig. Hogy miért pont két évig hát azt a hallgatókra bízom, hogy kitalálják.


Műsorvezető: - Ráadásul ugye ott egy kormányzati embernek, helyettes államtitkárnak a nyilatkozatát olvastam, hogy a megyei önkormányzatok feladata és hatáskörét körülbelül 99 százalékban csökkentették, azt elvették.


Wittinghoff Tamás: - Így van.


Műsorvezető: - Ugyanakkor viszont érdekes módon az elnökök, alelnökök, testületek száma, sőt, még az apparátus jelentős része is megmaradt. Hát fantasztikus.


Wittinghoff Tamás: - Hát itt van az, amit én is egyébként megdöbbentőnek tartok, hogy a járások kialakításánál az a kormányzati retorika, ami gazdaságosabb, olcsóbb, hatékonyabb. Miközben ugye amit itt elmondtál a megyével kapcsolatban valóban megmarad. Két funkciót tudtam kiolvasni az önkormányzati törvényből vagy feladatot a megyére: területrendezés és területfejlesztés. Na most én úgy tudom egyébként, hogy az ország településekből áll és a településeknek meg az alapfeladatuk a településrendezés, településfejlesztés. Innentől kezdve nem tudom, hogy mi marad, talán a pályázati pénzek szétosztása, de hogy ezért kell-e több tucatnyi képviselő, apparátus és így tovább, amiket felsoroltál, hát ez egy komoly kérdés.


Műsorvezető: - Hát azért még lehetnek belső úthálózatok meg regionális víz, csatornaművek és így tovább, és így tovább, bár igaz ezeket az utóbbiakat szintén a megyék, vagyis a városok, települések üzemeltetik. De még nem tértünk a járásokra, bár az is érdekes lesz majd, hanem még egy lényeges változás van. Kormányhivatal a jövőben nem törvényességi ellenőrzést, hanem törvényességi felügyeletet gyakorol majd az önkormányzatok fölött.


Wittinghoff Tamás: - Hát így van és ugye ez az, amire azt mondtam, hogy igen rövid pórázra engedik az önkormányzatokat, ami hát azért is lesz izgalmas, mert mondjuk azt nem tudom megítélni, hogy egy kormányhivatal az ő hozzátartozó hatáskörébe tartozó, valamennyi önkormányzattal hogy fog tudni majd napi kapcsolatot tartani, mert ugye ő utasíthat, kérdezhet, feladatokat szabhat meg.


Műsorvezető: - Fegyelmit kezdeményezhet a polgármester ellen.


Wittinghoff Tamás: - Az bizony nagyon szép lesz, meg kezdeményezhet a polgármesternél a jegyző ellen, meg támogatásokat tarthat vissza, sőt, egy szem esetben még rendeletet is alkothat, amit a ciklus végéig nem is módosíthat a testület. Hát ezek elég érdekes kitételek valóban.


Műsorvezető: - Igen, kezdeményezheti az önkormányzat feloszlatását és új választás kiírását. De miről szól ez? Mert ugye ugyanakkor úgy csinálunk, mintha az önkormányzati rendszer még létezne, csak elvették az intézményeit, szoros felügyelet alá vonják, nagyon szigorú feltételek köré szorítják a gazdálkodását. Szóval miről szól ez, nem kellenek az önkormányzatok?


Wittinghoff Tamás: - Hát nagyon nehéz nem észrevenni egyfajta szemléletváltozást az önkormányzatokkal szemben és alapvetően ugye itt a centralizáció, az államosítás irányába mozdul el minden. Hogyha csak azt megnézzük, hogy ugye erre már utaltam, ez nekem most kedvencem, ez a Sztálinista alkotmány Strassburg óta ugye, abban az szerepel az önkormányzatokról, az ugye fölsorolja a településeket és az itt élő választópolgárok közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga, a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, és a többi, és a többi. Az új alaptörvény már csak annyit mond, hogy a helyi közügyeket a helyi közhatalom gyakorlására helyi önkormányzatok intézik, semmi kitétel nincs. Hát ennél súlyosabb egyébként, ami az önkormányzati törvényben szerepel, ahol a népfelség elvét nagyon pontosan fejezi ki, illetve határozza meg a korábbi önkormányzati törvény, aminek már nyoma sincsen a 2013. január 1-től életben lévő önkormányzati törvényben. Ebből én nem tudok másra következtetni, minthogy az a szempontrendszer, ami annak idején az önkormányzatok létrejötténél a legfontosabb volt, ami egyébként a ’85-ben Strassburgan elfogadott önkormányzatok európai cartájában is lefektetődött, melyhez egyébként mi ’97-ben törvénnyel csatlakoztunk. Nevezetesen azt, hogy a helyi problémákat helyben kell, ott, ahol keletkeznek, illetve a feladatokat is ott kell megoldani, ugye ez a csúnya szóval ez a szubszidiaritás elve, hát ez nagyon keményen sérül azt hiszem az új törvényben.


Műsorvezető: - Akkor most a népfelség elvén egy rövid reklám erejéig elgondolkodunk. Tarts a vonalat, utána visszatérünk! Valamint a hallgatók beszélgetőtársa továbbra is Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere, aki egyébként 1990 óta folyamatosan tölti be ezt a tisztséget, látott már önkormányzatot működni. Viszont a népfelség elve az, annak a gyerekei iskolába járnak, általános iskolába, középiskolába, rendelőbe mennek ha betegek, netán befekszenek a kórházba, egyébként pedig el kell vinni a szemetüket, meg nem tudom mindenféle egyéb szolgáltatásokat kell, vizet kell, csatornát biztosítani a számukra. Az meg pénzbe kerül, ők meg kifizették az adóikat, és akkor kérjük szépen a megfelelő színvonalú szolgáltatást. Mi a helyzet a finanszírozással?


Wittinghoff Tamás: - Hát nemcsak a finanszírozással, hanem amit itt említettél talán a legfontosabb és a legfájóbb, vagy inkább a legveszélyesebb területe annak, ami itt a változások kapcsán fölmerül és itt én az oktatási intézményekre gondolok, de nem szeretnék kitérni a kérdés elől. Ugye most az elején azt mondtam, hogy olyan a gazdálkodási helyzete az önkormányzati törvény alapjának, az önkormányzatoknak, mint a kutya vacsorája, szóval hogy bizonytalan és hát egyébként ugye a gazdasági életben sem jó a bizonytalanság, ők legfeljebb összepakolhatnak, egy önkormányzat nem nagyon teheti át a székhelyét máshová. Szóval a törvényből igazából csak az derül ki, hogy minden év költségvetésében, feladat finanszírozás alapján az adott területéről az önkormányzatért és az államháztartásért felelős miniszter megállapítja, hogy egy feladathoz milyen összeg jár, majd bekérik az önkormányzattól az ő saját bevételeinek az adatait, hogy nyilván mennyi adóbevétele van és más területekről, akkor ez alapján kijön egy szám, aztán ezt majd még korrigálhatják. Hát ez nekem nem nagyon tűnik normatívnak és kiszámíthatónak és a hosszú távú tervezést lehetővé tevőnek.


Műsorvezető: - Tehát akkor gyakorlatilag te most nem tudsz elindítani egy akármilyen akciót, mert nem tudod, hogy két év múlva mi lesz a finanszírozásoddal?


Wittinghoff Tamás: - Hát ez az egyik része a dolognak, de ennél sokkal nagyobb a baj. Ugye arra utaltam az elején, hogy itt az oktatási intézmények és hát te fölsoroltál sok más jellegű szolgáltatást. Igen, hát azt hiszem, hogy egy önkormányzat hogyan működik, milyen szolgáltatásokat tud nyújtani, hogyan teremtette ennek meg a gazdasági hátterét. Ugye a legfontosabb, amit számon kérnek rajta, hogy ezt milyen színvonalon szolgáltatja Budaörs, történetesen egyébként sok más ilyen település is van. Az elmúlt 1,5-2 évtizedben olyan intézményhálózatot épített ki, ami hát az itt élőknek a kiszolgálását meglehetősen magas színvonalon biztosítja. Ugye nyilván miből tudjuk ezt lemérni, a kimeneti szabályozásból, a gyerekek hogy tudnak továbbtanulni, mennyire versenyképes az a tudás, amit kapnak, illetve hogy hogyan vannak megelégedve a különböző intézmények szolgáltatásaival az itt élők. A probléma most az, hogy egészen egyszerűen az oktatási intézményeket az új köznevelési törvénnyel egy tollvonással elveszik az önkormányzatoktól és hát ugye mint ahogy sok más kérdésben, itt sem nagyon volt a társadalmi egyeztetés. Bár ma éppen egy másik rádióműsorban azt kaptam meg Szabó Erika államtitkártól, hogy az egy gesztus, hogy társadalmi vitát folytatnak ilyen kérdésekről, hát ez nézőpont kérdése meg demokrácia, felfogás kérdése. De mindenesetre a köznevelési törvénnyel kapcsolatban az a furcsaság történt, hogy az egyébként nagyon komoly szakmai észrevételeket, én nem tudok olyan szakmai szervezetről, amelyik ne fogalmazott volna meg kritikát, hozzáteszem, én még Pokorni Zoltán kritikáival is egyetértek, amelyeket a parlamentben elmondott, hogy miért kell elvenni az önkormányzatokról az intézményfenntartás jogát. Ezzel szemben még a tervezethez képest, amiről állítólag társadalmi vitát folytattak az egyébként elég érdekes volt, de ez már a műsor kereteibe nyilván nem fér bele, hogy ez milyen volt ez a társadalmi vita, ahhoz képest is sokkal rosszabb lett és sokkal szigorúbb és sokkal egyoldalúbb a törvény.


Műsorvezető: - Hát igen, és ugye ráadásul ahogy olvasom most március 31-ig megszűnik azoknak a vezetőknek a pozíciója, akiket még annak idején a megyei önkormányzatok neveztek ki ugye a középiskoláknál.


Wittinghoff Tamás: - Igen, az a megyei rész, igen.


Műsorvezető: - És ott 210 igazgató sorsa válik most egyik pillanatról a másikra bizonytalanná, megjegyezem, miközben az iskolák egyébként meg éppen az érettségire készítik fel a gyerekeket. Mi a helyzet az általános iskolákkal?


Wittinghoff Tamás: - Az a meglepő dolog történt és ugye azért beszélek itt a finanszírozással kapcsolatban föltett kérdésedre is az intézményekről, mert az, hogy hogyan tudjuk a jövőben azt a színvonalat biztosítani, amit kialakítottunk azt sem látjuk pontosan át. Mert természetesen a mi szándékunk az az, hogy a saját bevételeinkből próbáljuk azokat a különböző szakköröket, többletszolgáltatásokat nyújtani, amit eddig is nyújtottunk, de hogy erre lesz-e módunk az alapján, amit itt a törvényből idéztünk ez egy kérdés. Ami a másik részét illeti, tehát hogy mi a helyzet az általános iskolákkal, erre utaltam, hogy itt még rosszabb lett a dolog, mint ahogyan az indult, mert ugye korábban azért némi jogosítványt kapott az önkormányzat, most már mind a középiskolák esetében, mind pedig az általános iskolák esetében a véleményünket kikérik, de egyáltalán nem kötelező ezt figyelembe venni és a miniszter nevezi ki egy település általános iskolájának az igazgatóját. Hát nyilván nagyon komoly helyi ismerettel fog rendelkezni és pontosan fogja érteni a helyi igényeket és hát biztosan sokkal jobban fogja látni, mint mondjuk egy helyi önkormányzati képviselőtestület. Szóval szerintem ez egészen elképesztő.


Műsorvezető: - Nyugodj meg, hogy mindenütt melegít már a megfelelő fideszes, aki majd ki lesz nevezve az adott pozícióba.


Wittinghoff Tamás: - Hát ez olyan nagyon nem nyugtatott meg, de sajnos másra én sem tudok gondolni, ugyanakkor hogy ez milyen hatással lesz az oktatás színvonalára vagy a tantestületre, az megint egy másik kérdés.


Műsorvezető: - Budaörsön az elmúlt 20 évben egy nagyon tudatos építkezés folyt, ugye ti minden elkövettetek annak érdekében, hogy a vállalkozások betelepüljenek, ezt nagyon ösztönöztétek, mert ez egyrészt munkahelyet hoz, aztán amikor meg lejárnak a kedvezmények akkor pedig helyi adóbevételt. A település lakosságszáma már 35-38 ezer körül van, nagyon jól megközelíthető, egyre jobb infrastruktúrával rendelkezik, tényleg indokolt volt, hogy a térség járásának a központja Budakeszi legyen.


Wittinghoff Tamás: - Hát igen. Azét hozzátenném, hogy 29 500 körül van a lakosszámunk, ami egyébként kétszer akkora mondjuk, mint Budakeszié, de szerintem abban mondjuk Budakeszi polgármesterének igaza van, hogy ez nem kilóra megy. De ha meg azt nézzük meg és ez talán még egy kicsit komolyabb történet, hogy a kormányrendelet, amelyik arról szólt, hogy hogyan kell majd kialakítani ezeket a járásokat és hogy mi a járásközpont kiválasztásánál a szempont. Na most nincs olyan szempont a felsoroltak között, amiben nem mi lennénk a meghatározóak, hozzátéve azt, hogy természetesen korábban is ilyen szerepe volt a településnek, számos településnek látjuk el most is a feladatait, hatósági ügyeit, építéshatóságot és így tovább, gyámhatóságot, most nem untatnám ezzel a hallgatókat. De ugye azt mondja például többek között ki ez a kormányrendelet, hogy jó közlekedési feltétellel kell rendelkezni, tehát jól megközelíthető legyen, ugye itt van az autópálya, Budakeszin meg hát ismerjük azt, hogy alig tudnak bejutni a főváros felé a Budakeszi úton. De én nem szeretném bántani Budakeszit sem, mert van egy világos zsámbéki medencei térség, ami mondjuk Budakeszihez köthető, de van itt az autópálya mellett és mentén, Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom és még lehetne más településeket sorolni, amelyiknek a lakosszáma jóval nagyobb, mint mondjuk más területen létrehozott járások, tehát van olyan 20-30 ezres járás, ami önmagában kisebb, mint egész Budaörs. Most ehhez hozzáteszem, hogy nálunk van rendőrség, ügyészség, bíróság, csomó olyan szolgáltatás, amit a környező településeken élők vesznek igénybe. Hát csak alá tudom támasztani, hogy valóban igazad van, hogy indokolt volt, hogy ne mi legyünk a járás központja. Talán itt is az a szempont van, mint amit az iskolánál említettél, hogy van egy kis hibám nekem, nem kormánypárti politikus vagyok.


Műsorvezető: - Igen, de azért a probléma általánosabb, mert Gödöllő polgármestere, illetve a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is tiltakozik ugye. Itt sem voltak egyeztetések, közölték, hogy van 168 járás, viszontlátásra, ezen változtatni már nem vagyunk hajlandóak, de egyébként egyeztessünk. És hát Pest megyében az is előfordul, hogy mondjuk a gödöllői járásnak 180 ezer lakosa lesz és Észak-Pest megyében meg van olyan járás, amelyiknek meg 18 ezer lakosa lesz, ezt se érti senki. Ugye Budaörsről még annyit érdemes tudniuk a hallgatóknak, hogy 1983-tól nagytérségű központ volt, azelőtt pedig a budai járásnak volt a része.


Wittinghoff Tamás: - És a budaörsi kistérségnek a névadó települése. És hát egyébként, de tényleg az ember már itt kínjában már csak nevetni tud, tehát ha ránézünk a térképre és megnézzük azt, hogy a választókerületeket hogyan alakították, hogy néz ki a kistérségi lehatárolás, hogy néz ki a járás tervezete, akkor véletlenül sincsen ezzel kapcsolatban egybeesés. És hát amit itt ugye elmondtál, hogy egyeztetés hogyan készül, persze, hát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, dr. Gémesi Györgyék azért is tették közzé a saját állásfoglalásukat, mert hogy is nézett ki ennek az egyeztetése? Január 10-én a kormány honlapján megjelent egy tájékoztató arról, hogy mit terveznek és ott még január 20-ig szerepelt, hogy lehet észrevételt tenni erre, de hivatalosan a mai napig például Budaörs nem kapott erről semmiféle tájékoztatást és amikor én ezt elmondtam erre mondta azt Szabó Erika államtitkár, hogy hát ez csak egy gesztus az ő részükről, hogy ezt egyáltalán mi véleményezhetjük, erre őket semmi nem kötelezi. Hát lehet, hogy az ő felfogásuk szerint ez így működik, de hát ugye itt van ez az alapvető probléma, hogy például Magyarországon van 174 körüli azt hiszem, nem tudom, hogy pontosan mondom-e a számot kistérség és akkor itt százhatvanvalahányban megköti a miniszter, ugye Navracsics miniszter úr a létrejöhető járások számát. De hogy miért olyan lehatárolással, ami ugye például Gödöllő esetében vagy Budaörs esetében vagy éppen Almádinál is hasonló problémákat olvashatunk, azt senki nem tudja. És hogy azt esetleg megbeszélnék az érintettekkel az esetleg egy gesztus lehet, de hát igazából nem érzik ennek a fontosságát.


Műsorvezető: - Noel azt írja az interneten, hogy csodálkozom, hogy egyetlen újító törvénygyárosnak sem jut eszébe, hogy a helyi önkormányzatokat át(visszakeresztelje) elöljáróságnak, de ami késik nem múlik. Most való igaz, hogy a kérdés jogos, mert ugye a különböző elemzők, főleg észak-európai példákra hivatkozva azt mondják, hogy Magyarországon akár 200-250 önkormányzat is elegendő lenne és akkor létrejönne az a nagy egység, ahol már tényleg lehet feladathatásköröket telepíteni, mert hogy megvan a kellő lakosságszám. Nem mozgunk ebbe az irányba?


Wittinghoff Tamás: - Nem tudom, hogy van-e ilyen szándék, de azért hallgattam el egy pillanatra, mert ugye az elején többször említettük a megye, a járás, a hatékonyság, a gazdaságosság szempontjait és ugye az kétségtelen, hogy amikor a 3200 önkormányzat, ugye nagyságrendileg a rendszerváltás után létrejött. Az azért nem egészen biztos, hogy hogy mondjam annyival gazdagabbak vagyunk, hogy ilyen jelentős számmal nagyobb mennyiségű települési önkormányzat legyen mondjuk, mint Németországban. Én mondjuk a Baden-Wüttemberg-i példát ismerem sok ok miatt, de többek között azért, mert ott van egy testvértelepülés és nagyon sok tapasztalatot mi ott átvettünk vagy tőlük átvettünk. Ugye náluk a közigazgatási reform az akkor volt 16 éves, amikor nálunk a rendszerváltás volt, úgyhogy ez most már lassan négy évtizedes múltra tekint vissza. Ott pozitív ösztönzéssel, hasonlóan, ahogy mi megpróbáltuk itt a kistérségeket kialakítani, meghatározott lélekszámhoz kötötték azt, hogy mikor kapnak többlettámogatásokat, hogyha közösen hoznak létre önkormányzatot. Tehát nem erővel, nem görccsel, természetesen előkészítve, egyeztetéssel, több éven keresztül előkészített egyeztetéssel alakították ezt ki és ott ez most nagyszerűen működik. Tehát ott előfordul, hogy 10-13 településnek van közös önkormányzata, nagyon komoly garanciákkal természetesen, hogy a testületekben minden település képviselete biztosított és hogy milyen jogosítványaik vannak a saját településeiket illetően. Ez egy elképzelhető irány, ha erről szólna valamiféle egyeztetés, az vélhetően az önkormányzati szövetségek részéről sem rögtön elzárkózással kezdődne, de persze nyilván ez sért önkormányzati érdekeket. Hát ez nagyon nehéz.


Műsorvezető: - Megjegyzem, voltak ilyen törekvések az elmúlt 20 évben a ’94-’98 közötti ciklusban is és 2002 után is, hogy ösztönzőkkel alakuljanak ki a szorosabb társulatok, társulások, együttműködések. Ezeket a Fidesz nagyon keményen megtámadta és nem volt hajlandó hozzájárulni. Ugye kétharmados törvényekről van szó.


Wittinghoff Tamás: - Igen, de nem ez az egyetlen olyan kérdés, amiben azt látjuk, hogy amikor ellenzékben voltak határozott véleményük lett, volt, és amikor kormányra kerültek, akkor ennek az ellenkezőjét erőből megteszik.


Műsorvezető: - Na ezek felsorolása kimerítené a műsoridőnket, úgyhogy köszönöm szépen Wittinghoff Tamásnak, Budaörs polgármesterének, hogy velünk volt! Jobbulást!


Wittinghoff Tamás: - Én köszönöm a lehetőséget! Szervusz!